Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 42 találat lapozás: 1-30 | 31-42
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gavrucza Tibor

2011. december 12.

Szobrot avattak az állandó lázadás költőjének
Bihar megye – Máté Imre (1936-1989) helyi költő mellszobrát avatták fel december 11-én, vasárnap délben Érmihályfalva főterén. Az ünnepségen részt vett Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, művelődésügyi miniszter, aki Szabó Ödönnel, a megyei szervezet ügyvezetőjével leplezte le a szobrot.
Az ünnepségsorozat reggel a kultúrházban kezdődött, ahol a helyi általános és középiskola diákjai egy Winkler Gyula EP-képviselő irodája által szervezendő brüsszeli útért versengtek – az eredményhírdetésre a szoboravató után került sor, ennek részleteire visszatérünk. A vendégek a délelőtt folyamán érkeztek Érmihályfalvára, ahol előbb részt vettek a római katolikus templomban 11 órakor kezdődött szentmisén. Ezen Györfi József esperes-plébános köszöntötte is a megjelenteket, egyúttal megköszönte azt a támogatást, amit a templom festéséhez nyújtott a Megyei Tanács. Szabó Ödön megyei tanácsos, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke válaszában úgy fogalmazott, hogy “azt tettük, amit kell: segítünk egymáson, amikor szükséges, és arra lehetőség van”.
A jelen megbecsülése
A korábbi napok és éjszakák esőzései után napfényes idő várta a főtéren a szoboravatóra gyülekezőket. Elsőként Kovács Zoltán polgármester fejtette ki, hogy a helyiek mindent megtesznek Máté Imre emlékének ápolásáért, mert – mint fogalmazott – az Érmellék legnagyobbjait, például Adyt, egy egész nemzet őrzi, de nekünk azokra is vigyáznunk kell, akik nélkül úgyszintén szegényebb lenne a világirodalom. Kelemen Hunor szerint az elmúlt 22 évben hozzászoktunk, hogy a tőlünk elvett értékeinket kell visszaszereznünk, kevésbé figyelünk a közelmúlt, és a jelen megbecsülésére, pedig ez egy közösség önbecsülésének, erősödésének záloga. Mint költő méltatta Máté Imre munkásságát, kiemelve szabadság iránti vágyát. A GGG Irodalmi Stúdió tagjai Máté Imre verseket, illetve Silye Judit a költő emlékére írt költeményét adták elő.
Ki a korszerű?
Korszerű-e az, aki szobrot avat, és nem a számítógép előtt ülve lájkolja egy költő verseit? – tette fel a derültséget kiváltó kérdést Cseke Attila. A szenátor természetesen megadta az igenlő választ is, utána pedig Szabó Ödön arról szólt, hogy a helyiek nagyon helyesen felismerték saját értékeiket. Ugyanakkor egy “kényes” kérdést is feltett: volt-e türelmük az érmihályfalviaknak annak idején is Máté Imréhez, becsülték-e akkor is…? Gavrucza Tibor ny.tiszteletes a költő temetésén is jelen volt, most néhány korabeli emlékét elevenítette fel, például versek és írások csempészéséről, elrejtéséről – ami a mai fiataloknak már hihetetlenül hangzik. Felvinczi Erzsébet tanítónő egy Radnóti-verskeretbe ágyazva adott elő a kort megvilágító Máté Imre vers-csokrot.
Méltó emlékezés
“Kedves barátaim Imrében” – a már szokásosnak mondható megszólítással kezdte beszédét Pataki István bihari költő, aki a Máté Imre-ünnepségeken mindig jelen van, és az emlékek felidézése mellett most is jóleső érzéssel állapította meg: méltóan őrzik szülővárosában egykori, állandó lázadásban élt barátja emlékét, aki az adott körülmények között nem kerülhetett be az irodalmi vérkeringésbe. A beszédeket követően Kelemen Hunor és Szabó Ödön leplezte le a szobrot, majd, míg a Mihályfalvi temetőben című megzenésített vers szólt a hangszórókból, intézmények és szervezetek képviselői koszorúztak, utánuk pedig a családtagok, ismerősök, tisztelők tettek virágcsokrokat Deák Árpád szobrászművész alkotásának talapzatához.
Rencz Csaba
erdon.ro

2011. december 27.

Karácsonyi könyvbemutató Érkeserűben
Bihar megye – Egy hónappal a Számadó Ernő-szobor leleplezése után újabb jelentős állomásához érkezett a költő emlékének ápolása Érkeserűben: a református templomban újabb verseskötetét mutatták be vasárnap.
A vasárnap délben tartott ünnepi istentiszteleten Gavrucza Tibor ny.székelyhídi lelkész hirdette az igét a Pál apostolnak a rómabeliekhez írt leveléből vett idézet alapján: “Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust…” Elmúlt a szenteste, sápad a csoda, lankad a buzgalom, már nincs tele a templom, vonszolhatjuk tovább mindennapi életünket – jellemezte az ünnep utáni hangulatot prédikációja elején a tiszteletes, ám figyelmeztetett: ne az elmúltakat sajnáljuk, hanem inkább azokat, kiknek a karácsony csak az ajándékokat, a csillagszórót, a szaloncukrot jelenti! Az igehírdetés után Oroszi Magda helyi lelkész köszöntötte a vendégeket, előrebocsátva, hogy azok “nem érkeztek üres kézzel”, ugyanis akkor került sor Számadó Ernő A csend beszéde című kötetének bemutatójára. (Az előző, a Fenyőfa a lápon című 2006-ban jelent meg.)
Az Érmellék egyik kincse
Gavrucza Tibor a kötet(ek) szerkesztőjeként elmondta: nagyon sokat köszönhet Érkeserűnek abban, hogy ezer szállal kötődik az Érmellékhez, annak kincseihez. Egy ilyen “kincsnek” nevezte Számadó Ernőt is, akit az Érmellék, az ott töltött életének nyomorúsága, magánya, meghurcoltatása, ugyanakkor a megtalált boldogsága érlelt azzá, ami lett, fejtette ki a méltató. Hozzátette: a Számadó-versekben az érmelléki lápvidék “tündérvilága” a lecsapolását követően is tovább él. A kötet előszavát Boros József érmihályfalvi tanár írta, aki pályája kezdetén, amikor még “ifjúsága világmegváltó heve fűtötte”, került Érkeserűbe, és ott “első látásra láthatatlan és megmagyarázhatatlan szálak kötötték” Számadó Ernőhöz. Boros József röviden felidézte az 1960-as évek Érkeserűjét, “melynek mesevilágában hóbortosnak tűnő, meglepő jelenség volt Számadó Ernő”. Az akkor fiatal tanár idősebb barátja bíztatására kezdett maga is versírásba, vasárnap fel is olvasta A láp hű fia lettél című, Számadó Ernő emlékére született költeményét, mely a szóbanforgó kötetben is megtalálható.
Verskísérő festmények
Ezt követően Gavrucza Tibor mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak a kötet megjelenéséhez, például a családnak is, melynek tagjai őrizgették a kéziratokat. A lelkész nem csak szerkesztőként, de képzőművészként is “jelen van” a kötetben, hiszen azt érmelléki ihletettségű akvarelljei illusztrálják, pontosabban – ahogyan ő fogalamazott – a festmények “kísérik a verseket”. A bemutató végén Oroszi Magda adott át ajándékokat a vendégeknek, ugyanakkor leszögezve: a keserűieknek el kell fogadniuk, hogy a köztük élt Számadó Ernő egy értékes ember volt. Maga az érintett ezt még életében állítólag így fogalmazta meg: “Nekem ahhoz meg kell halni, hogy nagy legyek.” A tiszteletesasszony ugyanakkor a költő nevét viselő iskolának is tartogatott meglepetést: Budapestről “megszereztek” 2 régi Számadó-kötetet (Meg kell a búzának érni, Az özönhajú varga meséi), így az intézményben lévő emlékszobában már hatra gyarapodott a korabeli kiadványok száma.
Koszorúzás a szobornál
Az istentiszteleten közreműködött az egyházközség kórusa, majd a kötetet meg lehett vásárolni, amit Gavrucza Tibor és Boros József dedikált. A templomozás után került sor Számadó Ernő egy hónapja leleplezett szobrának megkoszorúzására. A mellszobor talapzatához Gavrucza Tibor és Boros József, illetve a helyi református egyházközség és ifjúsági szervezet képviselői tettek koszorút.
Rencz Csaba
erdon.ro

2013. május 20.

Nyíló Akác Napok: megkezdődött a harmadik évtized
Csütörtök reggel kezdődött, és vasárnap éjfél után ért véget Érmihályfalván a XXI. Nyíló Akác Napok fesztivál. Több részletre később visszatérünk, alább egy összefoglalóval igyekszünk egy kis hangulatot átmenteni.
Többen úgy köszöntek el egymástól Érmihályfalva főterén vasárnap éjfél után, miután a tűzijátékkal befejeződött a XXI. Nyíló Akác Napok, hogy „Boldog új évet”. Ezzel tréfásan utaltak arra, hogy a város ünnepe már szinte a helyi időszámítás sarokköve, a heteket-hónapokat a fesztiválokhoz mérik, hiszen még a ritkán találkozó ismerősök, családtagok is azzal búcsúznak, hogy – ha hamarabb nem -, jövő májusban látják egymást. Szinte lehetetlen vállalkozás a négy nap mintegy 50 programjáról összefoglalót írni, amikor külön-külön is mindegyik saját beszámolót érdemelne, ezért a krónikás ezúton is elnézést kér azoktól, akik a hely szűke miatt esetleg kimaradnak.
Sokszínűség
A csütörtöki eseményekről már beszámoltunk, péntek délelőtt sportrendezvények zajlottak, ezekre külön visszatérünk.Ugyancsak pénteken a megalapításának 10. évfordulóját idén ősszel ünneplő Egészségügyi-Szociális Központban Hajdúnánásról, Margittáról, Nagyváradról, Papfalváról és Nagyszalontáról érkezett vendégeket jelenlétében szociális megbeszélést tartottak. A kultúrházban „új színfolttal gazdagodott a város kulturális palettája”: bemutatták Sillye Judit helyi költő első, a Városháza támogatásával megjelent Holdpermet című verseskötetét, rögtön utána pedig – megőrizve a hangulatot – Kristófi János nagyváradi festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás (ami vásárlással egybekötve még 2 hétig látható a könyvtárba költöztetve). Péntek délután került sor a fesztivál hivatalos megnyitójára, melyen hagyományosan felvonultak az előadócsoportok, és a meghívott vendégek is. Utóbbiak közül – Nyakó József polgármester köszöntő szavai után – rövid beszédet mondott Kiss Sándor, az RMDSZ megyei elnöke, Cseke Attila és Szabó Ödön, a szervezet parlamenti képviselői, utánuk a testvértelepülések polgármesterei következtek: Szögedi Anna, a felvidéki Tornalja, illetve Nyíri Béla, a szomszéd Nyírábrány elöljárója. A megnyitó után újra a kultúrházba mentünk, ahol a Thurzó Zoltán zongoraművész által „előcsalt” dallamokat a székelyhídi Gavrucza Tibor, illetve a helyi Molnár Zoltán és Hintalan Géza képzőművészek próbálták megfesteni. Később lezajlott az első Nyíló Akác Hanga verseny döntője, melyet a mezőzombori (Magyarország), de helyi kötődésű Fodor Jennifer nyert (erre külön visszatérünk).
Stílusok
Este a nagyváradi Akces, Mohácsi Brigitta, a Playtime együttes, majd a kirobbanó energiájú Tóth Gabi koncertezett, a kultúrházban a helyi, margittai, szalacsi, székelyhídi és nyírbélteki kórusok tartottak jó hangulatú találkozót. A híres erdei zsibongóban idén is ezrek szórakoztak, jókedvűket egy rövid, de kiadós zápor sem tudta elvenni. Szombaton délelőtt 17 aranylakodalmas párt köszöntöttek – erre is visszatérünk, akár csak a most is sokakat vonzott lovas bemutatóra. A strand területén oldtimer kiállítás volt néhány autó, és több motor „részvételével. Szombat délután a főtér volt a fő helyszín, ahol a gyerekeket a Bóbita együttes koncertje várta, majd az érsemjéni Ezüstperje, a helyi Nyíló Akác, illetve a nyíregyházi Újfigurás néptánccsoport részvételével tartottak néptáncgálát. A Szépkor Nyugdíjas Egyesület tagjai sárszentmihályi és hajdúnánási vendégeiket fogadták. Az AmazonÁsz koncert után helyi és környékbeli moderntánc csoportok váltották a stílust, este Alex Velea és Wolf Kati voltak a sztárfellépők, közben a Móka színjátszó csoport új bemutatóval töltötte meg a kultúrház nézőterét. Még a délután folyamán a könyvtárban az Érmellék 2009 Fotóklub hetedik saját kiállítása nyílt meg, a Gödör Rendezvényházban 55 bort kóstolt meg a borverseny zsűrije (erre is visszatérünk). Szombati utolsóként a debreceni Bakator zenekar népzenei koncertjére, és szabadtéri táncházba voltunk hivatalosak, és aki bírta még, annak irány újra az erdei zsibongó.
Színek, ízek, illatok
Vasárnap reggel rekord számú résztvevővel kezdődött meg a főzőverseny a strand területén, a mintegy harminc csapat 40 féle ételt tett le a zsűri asztalára, a fődíjat délután Pazar vegyes paraszttáljával a székelyhídi Pazar csapat vehette át (az ízeket később újra felidézzük). Még délelőtt a fegyverek kedvelőit várták a piacra – persze nem vásár volt, hanem nézelődni lehetett az airsoft bemutatón. A kultúrházban a nagyváradi Lilliput Társulat Kezeslábas című előadásával, majd játszóházzal várta a kisebb-nagyobb gyerekeket, és szüleiket. Délben – a főzőverseny közben – a székelyhídi GV Team tartott sportfavágó showt, bemutatva például az önjáró láncfűrészt (ennek titkát később leplezzük le). Délután a főtéri közönség inkább nézte, mintsem bekapcsolódott az Aktív fitnesz csoport bemutatójába, utánuk az Aladin Hero Team küzdősport bemutatója következett. Közben Thurzó Zoltán zongoraművész, Thurzó Sándor hegedűművész, és a helyi tehetség Cormos Viktória énekesnő, illetve a Jubilate Deo kórus adott a római katolikus templomot megtöltő koncertet. A főtéren a már 10 éve „visszajáró” székelyhídi Tini Dance Center mutatta meg, hogy mit sem vesztett lendületéből a csoport. A Nyíló Akác Szépe versenyen, ahogyan arról korábban már beszámoltunk, kilenc lány jelentkezett be a koronáért, aztán a divatbemutatóval fűszerezett döntőn a
Rimay Renáta, Móricz Nóra, Rusu Mădălina sorrend alakult ki (lásd 1. oldal). Sajnos ezzel egy időben zajlott a kultúrházban a magyarországi Aranyosi Péter és a diószegi Kun Zsolt közreműködésével stand up comedy előadás, melyen annyian voltak, hogy ahogyan mondani szokás egy tűt nem, esetleg néhány poént lehetett elejteni.
Dallamok
Az esti főtéri koncertek sorát a Dreamers együttes nyitotta, majd a magyarországi X-Faktor harmadik szériájának másodikja, Antal Timi csodálkozott rá a tengernyi közönségre. A szimpatikus, kedves énekesnőt a még nagyobb bulit teremtő, élőben nyomult Magna Cum Laude együttes követte, melynek énekesével sokan együtt kiáltották világgá, hogy utálják a főnöküket, nem törődve a másnapi esetleges „következményekkel”… Debreceni tűzzsonglőrök voltak az utolsó műsorszám, pontosabban a megnyitón is közreműködött Syluette menettánccsoport, mely így keretbe zárta a rendezvényt. A tűzijáték előtt még zárszót mondott Nyakó József polgármester, egyúttal színpadra szólította mindazokat a munkatársait, akik társai voltak a szervezésben, így köszönve meg munkájukat a sok-sok ezres tömeg előtt.
Hétfőn reggel pedig már mintha csak álmodtuk volna az egészet: se színpad, se sörsátrak, se szemétkupacok! A Nyíló Akác Napok jobb lábbal lépett harmadik évtizedébe.
Rencz Csaba
erdon.ro

2013. július 30.

Az űrlap alja
Emlékművet avattak Kiskerekiben
Kiskerekiben július 28-án, vasárnap délelőtt a Betyár Fesztiválon Petrucz János helyi református lelkész és Gavrucza Tibor székelyhídi nyugalmazott lelkipásztor tartott istentiszteletet a több mint száz egybegyűlt előtt. Az igehirdetés után a gyülekezet csatlakozott ahhoz a csoporthoz, amely a községháza mellett várakozott a II. világháborús emlékmű felavatására.
Nyíri Sándor, Kiskereki polgármestere köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, ezen emlékmű egy csoport kereki férfi tiszteletére állíttatott, akiknek a haza a legszűkebb családi kör mellett a magyar földet jelentette. A magyar hazáért éltek és azért is haltak. Nevük összegyűjtése egy nagyon hosszú folyamat volt, lehet hiányos is ez a névsor (21 név került felírásra), de az emléktáblán van még hely, így utólag is fel lehet vésni a kifelejtett neveket. Hálás volt a polgármester Sztetye Julianna és a néhai Deák József segítségéért, amit a lista összeállításában nyújtottak. Emellett megköszönte a támogatóknak, hogy az emlékmű egyáltalán elkészülhetett.
Ezután Nyíri Sándor felkérte a Bihar megyei RMDSZ helyi szervezetekért felelős ügyvezető alelnökét, Szabó Józsefet, hogy együtt leplezzék le az emlékművet. „Jól láthatóan a szobor tetején egy turulmadár áll a magyar koronán, ez legyen a fejfájuk halottainknak” – tette hozzá a polgármester. Az emlékmű egyik oldalán van még egy üres hely, ahová jövőre kerülhet egy újabb márványtábla az I. világháborús hősök neveivel.
Szabó József elmondta, Bihar megyében, Erdélyben sok hasonló emlékmű van. A jövőben Kiskereki népe is büszkén állhat ki megemlékezni halottaiért, akik nagyon megérdemlik, hogy ne felejtsék el őket. Végül megköszönte a megyei tanácsnak és a polgármesternek, hogy büszkén felvállalva felállították ezt a szobrot Kiskereki központjában.
Petrucz János szavalata után Gavrucza Tibor megáldotta az emlékművet. Az áldás után előbb Nyíri Sándor és Szabó József, majd a testvértelepülések önkormányzatainak képviselői koszorúzták meg az emlékművet. Utánuk a márványtáblán szereplők hozzátartozói helyeztek el koszorúkat és virágokat a szobor köré.
Innen a testvértelepülések képviselői átvonultak a községházába. A Felvidékről, Hosszúszóból Kankula Éva polgármester, a Komárom-Esztergom-megyei Naszályról Szűcs Márta jegyző, a Hajdú-Bihar megyei Kokadról Ozsváth István polgármester és Kiskereki polgármestere Nyíri Sándor ünnepélyesen aláírták az együttműködési megállapodást. Szűcs Márta átadta Maszlavér István polgármester ajándékát, aki egyéb teendői miatt nem tudott részt venni az eseményen.
Nyíri Sándor elmondta, Kiskereki egy lengyel településsel is szeretne még testvérkapcsolatot kialakítani. Mivel Iwkowán is hasonló rendezvény van mint Kerekiben, ezért a képviseletük nem tudott jelen lenni, de a jövőben mindenképp találkoznak majd és tárgyalnak a lehetőségekről.
Juhász György
Reggeli Újság (Nagyvárad)

2013. december 8.

Mesék Számadó Ernőtől
December 5-én mutatták be Számadó Ernő Érmelléki mesék a Himeshát szigetről című meséskönyvét, amelyről a kötet szerkesztője Gavrucza Tibor beszélt. A meséskönyvet Gavrucza-Nagy Palkó és Bence illusztrálták rajzaikkal.
Két verseskötet után – Fenyőfa a lápon, A csend beszéde – ezúttal Számadó Ernő meséi jelentek meg az Érmelléki mesék a Himeshát szigetről címmel Gavrucza Tibor nyugalmazott református lelkipásztor szerkesztésében. Míg a versesköteteket Gavrucza Tiborakvarelljeivel illusztrálták, addig a meséskönyvet már az unokák, Gavrucza-Nagy Palkó és Bence rajzai, festményei díszítik. A meséskönyv bemutatójára december 5-én került sor a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében.Gavrucza Tibor elmondta, hogy egy adósságot törlesztett azzal, hogy a versek után most Számadó Ernő meséi is nyomdafestéket láthattak. A lelkipásztor-festő mesélt a kéziratok útjáról, hogyan kerültek hozzá, majd nyomtatás alá.
Életút
A szépszámú jelenlevő Számadó Ernő élettörténetét is megismerhette: „Ernő bácsi története olyan, mint a mese. Volt valamikor a múlt század elején egy apátlan, árva kisfiú. Szigorú nagyapja látni sem akarta, így az édesanyja egyedül nevelte”. Hányattatott gyermekkorát szomorú, viszontagságos, szenvedéssel és szegénységgel teli felnőttkor követte, az öngyilkosságtól is egy csodával határos esemény mentette meg. Majd „egy vándorszínész csoporttal együtt érkezett az Érmellékre. Érkeserűnek hívják azt a falut, ahol megédesedett az élete. … Itt megtalálta helyét a világban, az érmelléki csendben. … Mesebácsi hazára talált az Érmelléken, és hazatalált a gyermekek szívében. Ott az ifjúság szívében él tovább a mesebácsi, aki az ifjúság költőjének vallotta magát” – olvasható a mesekönyv előszavában. A könyvbemutató során a mesékből is kaptak ízelítőt a jelenlevők, a két illusztrátor Gavrucza-Nagy Palkó és Bence olvastak fel a könyvből. A meséskönyvet még több alkalommal is bemutatják, többek között december 10-én Érmihályfalván és december 15-én Érkeserűn. A kiadványt Nagyváradon a Bunyitay könyvtárban, az Illyés Gyula és a Hobby Libri könyvesboltokban, valamint a váradi egyházközségeknél lehet megvásárolni.
Nagy Noémi
erdon.ro

2014. május 15.

Huszonöt éves a Tibor Ernő Galéria
Május 14-én, szerdán jubileumi kiállítással ünnepelte fennállásának huszonötödik évfordulóját a nagyváradi Tibor Ernő Galéria.
A XXIII. Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében tartotta meg a Tibor Ernő Galéria (TEG) huszonöt éves jubileumi kiállításának megnyitóját május 14-én, délután. A szép számú egybegyűltet és a magyarországi vendégeket Bányai Szabados Katalin köszöntötte, majd Gavrucza Tibor osztotta meg ünnepi gondolatait: „Csak köszönet töltheti el a szívünket, hogy negyed évszázada már, hogy működik alkotóközösségünk. A köszönet főként az Urat illeti, aki lehetővé tette, hogy itt legyünk és alkossunk. Mindannyian tálentumokat kaptunk: a tehetségünk nem a miénk, hanem attól a nagy művésztől kaptuk, aki ezt a világot is megalkotta. A Teremtőnek kell köszönetet mondani azért, hogy tálentumokat adott és azt is, hogy éltünk ezekkel. Ennek a bizonysága ez a kiállítás is”.
Ünnepi műsor
A TEG alkotóközösségének munkáiból összeállított jubileumi kiállítást Deák Árpád képzőművész nyitotta meg, felidézve a huszonöt évvel ezelőtti körülményeket. Az ünnepi alkalmon emléklapot kaptak a kiállítás létrehozásában közreműködő művészek és zenészek. Fellépett Oláh Boglárka – hegedű, Kinda Péter – nagybőgő, Thurzó Sándor József – brácsa és Trifán László – gitár, ének. Az alkalmi kvartett többek között Jan Alexander Stryckers flamand zeneszerző kifejezetten erre az alkalomra írt művét adta elő. Továbbá szavalattal közreműködött S. Németh Katalin, a galéria tiszteletbeli tagja. A kiállításon Barbici Éva, Bányai Szabados Katalin, Bora Ilona, Csathó Töhötöm, Egei György, Gavrucza Tibor, Márton Katalin, Mierluţiu Emilia, Popon Krisztina, Rob Ibolya, Rob Tibor, Staharóczky Júlia, Széll Katalin, Trifán László munkái tekinthetők meg.
Nagy Noémi
erdon.ro

2014. december 8.

Filmbemutató Érsemjénben: Csiha Kálmán élete
"Úgy emlékezünk rá, mintha most is élne, csak kár, hogy már nem jön be az ajtón." Csiha Kálmán néhai református püspökéletét bemutató filmet mutattak be szombaton Érsemjénben.
"A püspök szolgálatai, életútja ma is tanítás, amely megmutatja, miként lehet és érdemes az emberi életet mosolyogva, boldogan és egészségesen élni." Egyebek mellett ezzel ajánlja a néző figyelmébe Vojtkó Ferenc felelős szerkesztő a CD borítóján azt a filmet, melynek bemutatója szombaton este volt Érsemjénben, és a falu szülöttének, néhai Csiha Kálmánnak (1929-2007), az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének életét mutatja be mintegy egy órában. A Fráter Lóránt Művelődési Ház nézőterét megtöltő, az egyházmegye több szegletéből is érkezettekkel kiegészült helyi közönséget elsőként Csorba Sándor köszöntötte abbéli minőségében, hogy a filmnek nem csak producere, de ötletgazdája is volt, s mivel később többen is szóba hozták, mi is megemlítjük: tette ezt római katolikus létére, ami mit sem számított, ha a jó ügyről volt szó.
"Engedjék, hogy megérintsen"
A Pro Semjén Egyesület elnöke elmondta: egy régi álmuk vált valóra a film elkészültével, azzal, hogy sikerült a megfelelő embereket megnyerni az ügynek. A támogatásért köszönetet mondott a Köztársasági Elnöki Hivatalnak, személyesen Áder János köztársasági elnöknek, továbbá a Bihar Megyei Tanács RMDSZ-frakciójának, utóbbi 1000 darab CD elkészítését segítette. Balazsi József polgármester a püspökhöz fűződő emlékeit elevenítette fel, azt kívánva: a magyarságnak sok ilyen elöljárója legyen még, aki nem a kifogásokat keresi, hanem a cselekvés lehetőségét. Csáki Márta tiszteletes asszony pár szóban emlékezett a lelkészre és emberre, majd Cseke Attila képviselő két személyes találkozását a püspökkel, majd szobra leleplezésének alkalmát idézve fel, kifejtve: Csiha Kálmán lelki szabadsága akkor is megvolt, amikor a fizikai nem. Lakatos-Balla Tünde szerkesztőként a filmkészítők nevében szólt a munkafolyamat során szerzett tapasztalatairól, élményeiről. "Engedjék, hogy megérintse önöket is Csiha Kálmán üzenete", kérte a hallgatóságtól.
Köszönet a filmért
A család képviseletében a püspök lánya, Csiha-Nagy Emese mondott köszönetet a film készítőinek, a semjénieknek, hogy édesapját szerették, és név szerint a jelenvolt Gavrucza Tibor ny.székelyhídi lelkésznek a kitartó barátságért. Fülöp Márta helyi könyvtáros mondta el Csiha Kálmán egy versét, majd kezdődött a vetítés. A filmben részletek hangzottak el a püspök írásaiból, családtagok, barátok, az egykori szolgálati helyek gyülekezeteinek tagjai mondták el emlékeiket, sorjáztak a családban és szolgálatban készült fotók, az pedig a stábot dicséri, hogy az életút főbb állomásaira mindenhova eljutottak. Alulírott véleménye, hogy dr.Csiha Kálmán életútjának, életszemléletének, az általa hirdetetteknek mintegy kivetülése érhető tetten abban, hogy a megszólalók kivétel nélkül nem csak szeretettel, hálával emlékeztek az édesapára, nagyapára, apósra, lelkészre, püspökre, kollégára, barátra, de derűvel, mosollyal, néhol még - már elnézést - némi huncutsággal is, nem volt érezhető a vitathatatlanul meglévő hiánya miatti gyászos hangulat.
Szolgálat
A technikának hála a püspök maga is megszólalhat a filmben, például halála (2007. november 7.) előtti utolsó, október 31-i debreceni szolgálatának részletét is viszont hallhattuk, mely 2014. adventjének második vasárnapja előestéjén is épp oly aktuális volt, mint hét esztendővel korábban. A csillárok felkapcsolása után sokan szemüket törölgették, átérezve Csiha-Nagy Emesének az alcímben már idézett gondolatát: mintha ma is élne...
További bemutatók
A továbbiakban a Kazinczy kertben 2009-ben felavatott Csiha Kálmán szobornál egy közös koszorút helyeztek el az emlékezők, majd a vendégeket vacsora várta a kultúrház alagsorában. Csorba Sándortól megtudtuk: a "Jobb az úrban bízni" (Zsolt.118.8) című film CD-jéhez a Pro Semjén Egyesületen keresztül lehet hozzájutni, forgalmazására nem kerül sor. A legközelebbi bemutatót Marosvásárhelyen tartják, majd terveik szerit Csiha Kálmán további szolgálati helyeire is eljutnak. A későbbiekben (egyelőre nem tudni mikor) reményeik szerint a budapesti közszolgálati tévécsatornákon is helyet kap a film.
Rencz Csaba
erdon.ro

2015. március 26.

Jubileumi kiállítás a TEG-ben
A Tibor Ernő Galéria alkotóközösségének munkáiból nyílt tavaszi jubileumi kiállítás március 25-én délután. A tárlatot Gavrucza Tibor nyitotta meg.
Mint minden évben, úgy idén is közös tavaszi tárlat nyílt a nagyváradi Tibor Ernő Galéria (TEG) alkotóközösségének munkáiból. A kiállítást Gavrucza Tibor nyitotta meg, köszöntőbeszédében kifejtette, hogy a jubileumi események két irányba tekintenek: egyrészt az elmúlt időszakra, másrészt pedig az új kezdetre. A tavaszi kiállítás is az új kezdetre utal, amely a régiből indul. Mint elmondta, a Tibor Ernő Galéria folytatásához hozzátartozik az újítás, az apró rügyek, vagyis a fiatal alkotók, hiszen a galéria jövőjéhez szükség van a fiatalokra is. Kifejtette, hogy mindazok, akik művészetekkel foglalkoznak, képesek elszakadni a hétköznapi élettől, elrugaszkodni a földtől, így életük valamivel több lesz, mint a hétköznapi embereké.
Műsor
A tavaszi tárlaton több zenei és verses előadást is meghallgathattak mindazok, akik ellátogattak a kiállításmegnyitóra. A műsorban közreműködött a Stadler Klarinét kvartett – Gábor Melinda, Kovács Annamária, Kóródi Erik és Lukács Zsolt –, Gavrucza-Nagy Pál a művészeti líceum hetedikes diákja, aki Bach műveket adott elő, valamint szavalattal készült S. Németh Katalin és Tasnádi-Sáhy Noémi, a Szigligeti Színház színésznője. A kiállításon Barbici Éva, Bányai Szabados Katalin, Bora Ilona, Csathó Töhötöm, Egei György, Gavrucza Tibor, Márton Katalin, Mierluţiu Emilia, Popon Krisztina, Rob Ibolya, Staharóczky Júlia, Széll Katalin, Takács Irén és Trifán László munkái tekinthetők meg.
P. Nagy Noémi
erdon.ro

2016. március 25.

Várad örök
Festményekkel, szobrokkal, irodalmi szövegekkel és barokk zenével hódoltak Nagyvárad szépségének a Tibor Ernő Galéria (TEG) tagjai annak a csoportos kiállításnak a keretében, amely a Várad örök címet viseli. A szerdai tárlatnyitón Gavrucza Tibor, a galéria vezetője, Ady Endre verssoraival köszöntötte az egybegyűlteket.
A galériavezető beszélt arról a határon átívelő partnerkapcsolatról, amely a jelen kiállítás aktualitását adta, és amelynek keretében április 20-án székesfehérvári képzőművészek is kiállítják majd műveiket a TEG-ben. Mint elhangzott ugyanakkor, a galéria egy prospektus kiadását tervezi, amelyben minden tag bemutatkozhat, ugyanakkor bevezetőjében helyt kap majd egy helytörténeti leírás is Gavrucza Tibor szerkesztésében. Ebből hallhattak rövid ízelítőt a tárlatnyitó résztvevői.
A tárlatnyitón S. Németh Katalin tanárnő Reményik-verseket szavalt, Thurzó Sándor József brácsaművész pedig barokk zeneválogatást adott elő. Az eseményen jelen volt, és rövid húsvéti köszöntőt mondott Huszár István alpolgármester is.
A Kanonok-sori galéria falairól Várad számos nevezetessége visszaköszön a TEG-tagok átértelmezésében. Különböző technikákkal készült festmények, kollázsok, digitális alkotások, porcelán- és üvegtárgyak jelenítik meg a Szent László teret, a Rhédey-kápolnát, a neológ zsinagógát, a várat, a püspöki palota magnóliáit, a Kálvária-dombot, a központi hidat és a megyeszékhely megannyi nevezetességét, amelyek megihlették a művészeket.
Sz. G. T. Reggeli Újság (Nagyvárad)

2016. július 12.

A tisztulás és megújulás jegyében
Július 12-én magyar és román nyelvű sajtótájékoztatónak volt a helyszíne Tőkés László Európai Parlamenti képviselő Nagyváradi irodája, melynek témájául az egyházi titkosszolgálati átvilágítások kiváltotta reakciók és egyéb aktuális kérdések szolgáltak.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspökét, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, Tőkés Lászlót sorozatos, összehangolt támadások érték az RMDSZ részéről és annak sajtójában azok után, hogy május hónapban egy-egy sajtóértekezleten, illetve nyilatkozatban foglalkozott az idei romániai választások, valamint az egyházi titkosszolgálati átvilágítások összefüggéseivel. A püspök akkor és azután is világosan, félreérthetetlenül és félremagyarázhatatlanul fogalmazta meg elvi álláspontját ez utóbbi kérdésben, ekképpen: „Egyházi és nemzeti létérdekünk, Egyházunk megújulásának pedig nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy az elhúzódó, illetve szándékosan késleltetett átvilágítást továbbvigyük, és több mint két évtized után egyházi életünket végre ténylegesen megtisztítsuk és megszabadítsuk a kommunista múlt nyomasztó és visszahúzó örökségétől.” Ezen felül több példával szolgált arra nézve, hogy az egyházi életben jelenleg is meghatározó szerepet töltenek be olyanok, akikről közvetlen vagy közvetett bizonyítékok alapján beigazolódott, hogy 1989 előtt együttműködtek a kommunista diktatúra politikai rendőrségével.
Ugyanakkor arra is többször rámutatott, hogy az erdélyi magyarság politikai képviseletét kisajátítani szándékozó RMDSZ választási megfontolásokból igyekszik a saját szekerébe fogni a történelmi magyar egyházakat. Kirívó a párt bihari szervezetének esete, amelynek korrupcióval gyanúsított vezetői valósággal rátelepedtek a KREK-re, amelynek elöljáróját, Csűry István jelenlegi püspököt ugyanakkor mentesíteni próbálják az ellene felmerült kollaborációs vádaktól. Miközben Tőkés László elvi síkon próbálja tartani a kérdést, az RMDSZ-esek és maga Csűry püspök is személyeskedésbe menő sajtókampánnyal próbálják elterelni a köz figyelmét az alapvető kérdésekről: az ügynöki múlt feltárásáról, a tisztázások mindenkori időszerűségéről, az egyházi és a világi élet átvilágításának szükségességéről, az erdélyi magyar politika korrupciómentességéről. Ezekről az imperatívuszokról is beszélt mai sajtótájékoztatóján Tőkés László, a szövevényes ügy lényegének szintézisét adva.
Kiadott helyzetértékelő és összefoglaló nyilatkozatában ugyanakkor felidéz két olyan esetet is, amelyekből kiviláglik: következetes kiállással és konzekvens döntésekkel elő lehet segíteni a tisztulási folyamatot. A Securitatéval való együttműködés miatt Fazakas László egykori margittai lelkész RMDSZ-képviselői mandátumától és püspökjelöltségétől, míg zsibói Molnár János teológiai tanár lelkipásztori minőségétől volt kénytelen megválni.
Tőkés László idézi Kató Béla erdélyi püspököt is, aki egy interjúban ekképpen fogalmazott: „Azt szeretnénk, ha azok, akik ilyen mélységben együttműködtek, belátnák, hogy az egyedüli út, ha – elismerve vétkeiket – nyilvánosan is bocsánatot kérnének.” A maga során európai képviselőnk csak megerősíteni tudta előzőekben már kifejtett álláspontját: „Huszonhat évvel az ateista-kommunista diktatúra bukása után végképpen eljött az ideje annak, hogy fájdalmas múltunk tehertételeitől megszabaduljunk. A reformáció 500. évfordulójára Anyaszentegyházunknak a tisztulás és a megújulás jegyében kell készülnie. A közelgő országos választásokon pedig olyan jelölteket kell indítanunk, akik nemzeti közösségünk ügyét nem alibinek tekintik, hanem szabad és tiszta lelkiismerettel tudják képviselni ország-világ előtt.”
Alább olvasható a sajtótájékoztatón bemutatott nyilatkozat.
Nyilatkozat
Az egyházi átvilágítással kapcsolatos, egyik legutóbbi megnyilatkozásában Csűry István püspök méltatlankodással állapítja meg, hogy: „semmitmondó lehallgatási szövegek alapján hozott hamis ügynökvádakkal kell választásra készülnie” (Krónika, 2016. június 29.). Folyó év június 29-én kelt válasziratában viszont azon háborog, hogy minekutána „a Királyhágómelléki Egyházkerület jelenlegi püspökét kétszázezer ember képviselete választotta meg 80 százalék feletti arányban, diktatúra van abban a világban, amelyben a demokratikus egyházi választás után olyanoknak a hangja és szerepe nő meg, akik hatalmat kapnak vagy szereznek arra, hogy egy közösség fejlődését akadályozzák, esetleg a legitim vezetőket hazugságaikkal bemocskolják” (Bihari Napló, 2016. június 30.) Szövege zárórészében, titkosszolgálati múltját megkerülve, fejedelmi többesben ekképpen fogalmaz: „Tőkés Lászlót felkérjük, hogy igyekezzen valódi közösségi lelkületet gyakorolni. Közelgő nyugdíjazásáig törekedjen Isten útján járni.”
Csűry István RMDSZ-es elvtársai július 4-én kelt állásfoglalásukban szintén azzal vádolják szerény személyemet, hogy: „Volt püspökhöz nem méltó módon, alaptalanul rágalmazza a Királyhágómelléki Református Egyházkerület választott vezetőit”; majd „felszólítják Tőkés Lászlót, hagyja abba közösségünknek ártó, felelőtlen megnyilvánulásait, a köztiszteletben álló közösségi vezetők rágalmazását, különös tekintettel a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tisztségviselőire” (Bihari Napló, 2016. július 5.) (Kiemelések tőlem – TL.)
A „hamis ügynökvádakat” emlegető és „a legitim vezetőket hazugságaikkal bemocskolók” ellen kirohanó püspöki képmutatásra, valamint a félrevezetett Bihar, Szatmár és Szilágy megyei RMDSZ-szervezetek „alaptalan rágalmazást” kiáltó ellenséges támadására szolgáljanak egyenes válaszként azok a titkosszolgálati jelentések, melyek az 1986–1989-es időszakból a „KISS” fedőnéven működött Csűry István volt szalárdi lelkésztől származnak. „ROŞESCU” fedőnév alatt 1982-ből és 1984-ből szintén az ő személyéhez társítható két másik feljegyzés, a palástjától nemrégen megfosztott zsibói Molnár János teológiai tanár alias „BADEA” (II.), „MUREŞAN DINU” ügynökdossziéjából (lásd Szegedi Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyvét).
A mellékelt besúgójelentésekből egyértelműen kiviláglik, hogy a mostani királyhágómelléki püspök annak idején túlbuzgó odaadással jelentett lelkésztársairól és elöljáróiról, nevezetesen Kovács Imre, Gellért Gyula, Zsisku János, Makai Lehel, Gavrucza Tibor, Major Huba, Kallós István, Szekeres Sándor lelkipásztorokról, valamint Gálfy Zoltán, Juhász Tamás, Kozma Zsolt és (zsibói) Molnár János teológiai professzorokról.
Megjegyzésre méltó, hogy ezen jelentések nem Csűry István saját hálózati dossziéjából, hanem az érintettek iratgyűjtőiből kerültek elő – éppen ezért nem tudjuk, hogy még mennyi hasonló irat kapcsolódik „KISS”, illetve „ROŞESCU” nevéhez. A Securitate Irattárait Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) ugyanis mindmáig nem tett eleget az Egyházkerület azon igénylésének, hogy bocsássa rendelkezésére a püspök dossziéját, hanem egy olyan igazolványt bocsátott ki, amely szerint „nem léteznek olyan adatok és dokumentumok, amelyekből Csűry István úr Securitate-alkalmazotti vagy -kollaboráns minősége kitűnne” (lásd a mellékelt 514/29.01.2009. számú Igazolást/Adeverinţă). Ez azonban semmiképpen sem az ő ártatlanságát, hanem – a mellékelt titkosszolgálati jelentésekből kikövetkeztethetően – sokkal inkább terhelő iratai kiadásának a szándékos visszatartását bizonyítja.
Csűry István helyzete az RMDSZ vonatkozásában kísértetiesen emlékeztet Fazakas László alias „KISS JÁNOS” volt margittai lelkész csúfos esetére, akit 2000-ben a Bihar megyei szervezet juttatott parlamenti képviselői tisztségbe, ám utóbb rovott titkosszolgálati múltja miatt vissza kellett léptetnie. Fazakasnak 2004-ben a püspökjelöltségről is ugyanezen okból kellett lemondania.
Mindezekre nézve változatlanul érvényesek Kató Béla erdélyi püspök általános értelemben megfogalmazott szavai: „Azt szeretnénk, ha azok, akik ilyen mélységben együttműködtek, belátnák, hogy az egyedüli út, ha – elismerve vétkeiket – nyilvánosan is bocsánatot kérnének.”
Huszonhat évvel az ateista-kommunista diktatúra bukása után végképpen eljött az ideje annak, hogy fájdalmas múltunk tehertételeitől megszabaduljunk. A reformáció 500. évfordulójára Anyaszentegyházunknak a tisztulás és a megújulás jegyében kell készülnie. A közelgő országos választásokon pedig olyan jelölteket kell indítanunk, akik nemzeti közösségünk ügyét nem alibinek tekintik, hanem szabad és tiszta lelkiismerettel tudják képviselni ország-világ előtt.
Nagyvárad, 2016. július 12.
Tőkés László
tokeslaszlo.eu

2016. szeptember 8.

Népművészeti tábort rendeztek Érmelléken
Augusztus 29.–szeptember 2. között tartották az I. Érmelléki Népművészeti Tábort Székelyhídon Palczert Judith és Kovács Ágnes, a Székelyhídi Gyermek Jézus Otthon vezetője szervezésében. A rendezvény az érmelléki népviseletet, táncelemeket, szokásokat, hagyományokat és a régió jellegzetességeit próbálta felkutatni, összefoglalni, feleleveníteni, bemutatni, és továbbadni a mai nemzedéknek. A tábor helyszíne a Székelyhídi Gyermek Jézus Szabadidő és Sportközpont és a helyi strand volt.
Bihari és érmelléki táncokat mutatott be a Debreceni Népi Együttes táncosa, Herc Vilmos és csapata, a talpalávalót a diószegi Bakator zenekar szolgáltatta. Óvodás korú gyerekek és nagyobbak is vígan tanulták az érmelléki táncokat. A tánctanulás mellett a résztvevők megismerkedhettek népi játékokkal is a létavértesi Rozsnyai Gyűjtemény munkatársai által, és néprajzi előadásokat hallhattak az Érmellékről. Régi viseletek, tárgyak, fényképek is kiállításra kerültek, így Gavrucza Tibor nyugalmazott érmelléki református lelkész és festőművész festményei is.
Kedden délután dr. Kéri Gáspár érmelléki néprajzgyűjtő Érmelléki értékeink megőrzése címmel tartott kiselőadást a csokalyi Fórián Andreával, aki az Érmelléki Értéktár weboldal készítője (www.ermelleki-ertektar.hu). Ez a honlap egy olyan projekt keretében jött létre, amelynek célja az Érmellék értékeinek felkutatása, gondozása és megőrzése az utókor számára.
Szerdán dr. Szabó József diószegi helytörténész Történelmi érdekességek az Érmellékről címmel tartott izgalmas expozét Nagy Katalin néprajzkutatóval.
Csütörtök délután a Rozmaring együttes fellépésé tette igazán érdekessé a tábort a rendezvény végén, és akinek kedve volt hozzá, a citerákat is kipróbálhatta. Énekelt Barta Renáta, citerán kísérte Bertalan Attila.
Minden este ízletes vacsora után táncházzal zárult a nap. Emellett volt slambucfőzés, daltanulás, késő estig tartó mulatság.
A tábor utolsó napján, pénteken a gyerekek bemutatták, mit tanultak a hét folyamán. Ezután élőzenés táncmulatságra került sor a Bakator népzenei együttessel, ami egész héten át biztosította a talpalávalót.
Ezúton szeretnék a szervezők megköszönni mindenkinek a sok segítséget, e szép cél érdekében való együttműködést a Székelyhídi Baba-Mama Körnek, a Gyermek Jézus Otthonnak, a Gyermek Jézus Szabadidő és Sportközpontnak, illetve Székelyhíd város és a környék támogató lakóinak.
Tatai István
Reggeli Újság (Nagyvárad)

2017. április 19.

„Az ember belül hordja a mindent”
Schneider Németh Antal (1939–2013) pedagógus-pszichológus, közíró Temetéstől halálig című posztumusz kötetét mutatták be szerda délután a nagyváradi Tibor Ernő Galériában (TEG).
Schneider N. Antal Temetéstől halálig című posztumusz kötetének bemutatóján kellemes, baráti-családias hangulatú beszélgetés alakult ki szerdán Nagyvárad Kanonok-sori művészeti galériájában, ahol a négy éve csontrákban elhunyt tanárember özvegye, Schneider Németh Katalin és Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője, a tanár volt diákja osztották meg a jelenlévőkkel a kötet kapcsán feltörő emlékeiket a szerzőről.
A kötetbemutatón Gavrucza Tibor, a TEG vezetője köszöntötte az ismerősöket, barátokat és érdeklődőket, majd Ariadna Mircescu fuvolajátékát követően Schneider Németh Katalin Dsida Jenő Nagycsütörtök című verséből szavalt. A bevezető után Szűcs László vette át a szót, aki röviden bemutatta a Litera Print Kiadó gondozásában megjelent „tanár és reneszánsz sokműfajú ember” könyvét: „Három kedvenc írását adja közre posztumusz, amelyek műfaji és tematikai különbségeket mutatnak. Az első, a Temetéstől halálig (a haldokló Csokonai naplója) egy esszéregény, amelyet a szerző dokumentumregénynek nevezett, hiszen fikció és valóság keveredésében, a költő eredeti szövegeinek felhasználásával hiteles szöveget ad utolsó hónapjairól. A második írás Lelkivilágunk címen igazi tudományos szakszöveg, pszichológiai tanulmány, míg a harmadik, a „Szíve meghasada…” teljes mértékben önéletrajzi ihletésű írás, melyben a saját szívbetegsége körüli gondolatait írta ki magából, amelyet 2006-ban a Várad Irodalmi riport-pályázatára küldött be, és amellyel különdíjat nyert.”
Az este hátralévő részében a két moderátor közreműködésével beszélgetés formájában szó esett a Schneider – Németh házaspár életének egyes állomásairól (akik frigyre lépésükkor felvették egymás nevét): megismerkedésükről, váradhegyaljai kezdőtanári tapasztalataikról az 1970-es években: „Antal magyar nyelv és irodalom mellett fizikával is kínlódott, sőt énekórái is voltak – bár ezek annyiban merültek ki, hogy lemezeket hallgattatott a diákjaival. Én testnevelést és oroszt is tanítottam. Nagy volt a szegénység, de az ember belül hordja a mindent, regés belőlünk sugárzott a gyönyörűség” – mesélte a feleség. Szó esett természetesen Schneider hosszú betegeskedéséről és a vágyról, hogy majd a rákkal való küzdelmét is kiírja magából, de sajnos erre már nem kapott időt.
Özvegye elárulta, hogy gyönyörű színházi kritikáit életében nem akarta könyvbe foglaltatni, de talán újabb posztumusz kötetben majd erre is sor kerül. Temetéstől halálig című kötete a nagyváradi Illyés Gyula és a Libris Könyvesboltokban kapható.
Szamos Marian
Schneider N. Antal Petrozsényban született 1939-ben, majd a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen szerzett pedagógia-magyar szakos tanári oklevelet, amelyet a brassói és bukaresti egyetemek iskolapszichológusi szakképesítésének bizonyítványával egészített ki. Nagyváradon különböző tanintézetekben, például az Ady Endre Líceumban oktatott és tartott pszichológusi minőségben fogadóórákat a diákoknak, egészen nyugdíjba vonulásáig. Munkássága nagyon sokrétű: több száz publicisztikai írás, színikritika és szakcikk került ki a tollából, illetve munkafüzetek, pedagógiai kézikönyvek megírásában és szerkesztésében is részt vett. Több szépirodalmi munkája, köztük a posztumusz kötet írásai is a Várad folyóiratban 2006 és 2008 között jelent meg. A Reggeli Újság rendszeres szerzője volt. Reggeli Újság (Nagyvárad)



lapozás: 1-30 | 31-42




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998